VVV Blog

Nagyon mozgalmasak a napjaink...

Fél 6-kor kelünk, eszünk, játszunk, alszunk, rohanunk, lerohad a kezem mellett a szám is, mivel egész nap csak annyit mondok: "Nem szabad!"

Na annyit mondogattam, hogy rájöttem, hogy nekünk nőknek sem szabad megengednünk magunknak azt, hogy elhagyjuk magunkat. Ha nem is minden nap, igenis fontos a párunknak virítani egy kis cicomát. Ha tetszik, ha nem... 

Nagyon gyorsan hozzá tudnak szokni a jóhoz és nagyon gyorsan szóvá is teszik, ha valami nem tetszik. Na nehogymár valamelyik megszólaljon, így is kemény, hogy otthon vannak... Brutál. Jelen esetben, az is előfordulhat, hogy az urad megkérdezi, mikor mostál hajat utoljára?...

Tegnap kimaradt a bloggerkedés, igazából tudtam aludni ez miatt, nem bántott annyira. Végülis 29 év is eltelt nélküle.

Annál inkább kezdem megfosztva érezni magam a nőiességemtől, ugyanis a sminkes, kincseket tartalmazó ládikám, elég régóta porosodik. A ruhákat nem tudom minek vasalom, mert mire kiveszem majd egyszer a szekrényből, nem is lesz szezonja. A szempillám nem szempillára, hanem szúnyoglábakra emlékeztet, a körmeimről pedig, inkább ne beszéljünk. A szőke hajam, ami valójában roppant kényes téma, ugyanis elég vörösesen vagyok pigmentált, inkább már hasonlít egy tanyára, ahol sárga kiscsibék vandálkodnak. A szemöldököm úgy néz ki, mint egy őserdő, de a jobbik fajta. Tudom,...

Kislány korom óta, a kedvencem a Pretty Woman című film.

Nem hiszem, hogy most egy titkot árulok el azzal, hogy minden lány a szíve mélyén, elképzelte magát Vivian szerepében. Persze, a melót leszámítva.

Én még ma is el tudnám magamat képzelni a Rodeo Drive aszfaltján sétálgatva méregdrága ruhában és kalapban. Talán, még azt sem bánnám, ha lélegzetelállító lábaim is lennének, mint Julia Robertsnek, de most a genetikába ne menjünk bele.

Hiába balettoztam nyolc éven át, megint mondom NYOLC és tizenhat esztendőn keresztül tette tönkre minden egyes lábujjam a versenytánc cipellőm. Na a bütykökről ne is beszéljünk inkább... Szóval, mind ennek...

Na, még élek.

Igaz nem találtunk tegnap este filmet és az Elveszett lányok c. filmet Andris napok óta sem tudja befejezni a Netflixen, szerencsétlen egy darabig nem találja meg az árváimat...Mondjuk azt mondják jó film. Ki tudja, a karantén végére csak meg lesz legalább az egyik csaj.

Sokat vívódtam, hogy a következő sorokat megírjam-e...

De aki követ és ismer, az tudja, hogy én nem tudok nagyon sok mindent magamban tartani. Nem szeretnék senkit sem megbántani, bár tudjuk, sok esetben, az igazság fáj.

Szóval, kinyögöm, hogy mi pöcköli a csőrömet...

Ha már a csajoknál tartunk.

Némelyik igazán eltűnhetne egy kis időre...

Nem kell mondanom, hogy mennyire foglalkoztat az én kis vállalkozásom és annak jövője. De minél többet gondolkozom, annál nagyobb marhaságok jutnak eszembe. 

De, megnyugtat, hogy akkora marha még nem vagyok, hogy három rétegű szájmaszkot gyártassak, ami valójában nem tudom mit érne, mert jelenleg az FFP3 lenne a leghasznosabb. Pedig biztos fancy lenne, fel is gyöngyözném. Na, jól járna a család, meg én is. Lehet a vasalást kéne választani... A sok agyalás nem segít, így igyekszem azokat a felesleges perceket is inkább a családdal tölteni. 

Jelenleg, a legnagyobb esti közös programom a szeretett urammal, a mosogatógépbe ki és bepakolás, amiért mérhetetlen...